| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
5. fejezet (2. rész) |
|
2009.07.31. 16:07 |
|
- Hová megyünk? - kérdezte Soladra kábán.
- Atyádékhoz - felelte Ciaran anélkül, hogy megállt vagy rápillantott volna.
- Miért?
|
5. fejezet (1. rész) |
|
2009.07.31. 16:05 |
|
Idwal még jószerével el sem csendesedett, amikor betoppantak Malazár úrék. A halottat megpillantva mindkét úrnő elsápadt, ám Godrik úr a többieket vette szemügyre
|
4. fejezet |
|
2008.10.17. 12:14 |
|
Kik a misére gyülekeztek, most mind odaszaladtak, s a kis oldalkápolna pillanatok alatt zsúfolt lett. Pedig nem voltak sokan, tán heten vagy nyolcan, s közülük is Philip atya, ki vén volt már, mint az országút, igazán közel se jött.
|
3. fejezet |
|
2008.10.17. 12:12 |
|
A saját arcát… Soladra elgondolkodva forgatta a fejében Ciaran szavait. Igaza van, Ula hiú, és Ulát szembesítenie most önmagával felérne egy gyilkossággal. Egy tükör neki tőr lenne.
|
2. fejezet (2. rész) |
|
2008.10.17. 12:11 |
|
A gróf rosszérzése azonban hamarosan elmúlott, látva, hogy Soladra milyen buzgón veszi ki részét az ápolásból. Helga úrnő mindhárom leányát beavatta a gyógyítás művészetébe, de Soladra csak ritkán foglalkozott az emberekkel,
|
2. fejezet (1. rész) |
|
2008.10.17. 12:09 |
|
Fogalma sem volt, valójában mi is történt aznap, ki kivel csatázott, hogyan, mivel, milyen eredménnyel. Annyit tudott csak, hogy Idwal minden ellenfelét legyőzte, lett légyen szó bármilyen fegyverről,
|
1. rész/1. fejezet |
|
2008.10.17. 12:03 |
|
- … azt mondtam neki, hogy “uram, te egy emse csecsén nevelkedett varangy vagy”, és amikor előkapta volna a kardját, én elkaptam és megemeltem a szakállát olyan magasra, hogy pipiskednie kellett.
|
Idwal - Bevezető |
|
2008.10.17. 12:01 |
|
Bevezető
|
| Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…