Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
Egyetlen karnyújtásnyira |
|
2010.04.30. 16:36 |
Nem tudom mi ez.
Talán valamifajta, régen elfelejtet érzelem lehet, ami kérés nélkül kúszik végig a gerincem mentén, egyenként rángatva meg minden idegvégződésemet, hogy aztán apró elektromos szikrákat generálva szinte kisüljön a lelkem.
|
A Tojás |
|
2010.04.30. 16:23 |
Tudod, hogy megtartottam?
Ismertél egyáltalán annyira, hogy ilyesmit tudj rólam?
|
Az út végén |
|
2010.04.30. 16:18 |
Hosszú út, végtelenbe nyúló cél.
Még sötét van, amikor elindulok, de tudom, hogy végül minden ezernyi szikrára robban majd. Egészen olyan lesz, mint egy szappanbuborék.
|
Hová tűnt? |
|
2008.12.22. 22:04 |
- Megkezdődött a „karácsony”.
Anyám egy nap ezzel érkezett haza a munkából. Én nem gyakran olvasok újságot, se időm, se kedvem, se energiám nincs hozzá
|
Beavatás |
|
2008.12.22. 22:02 |
Belépsz a tágas csarnokba. Akármerre nézel hatalmas ringeket állítottak fel. A Día de Difuntos kellős közepébe csöppentél.
|
Az égieknek is kell néha szabadnap! |
|
2008.12.22. 22:00 |
Mint már az előttem szóló úriember is megemlítette, (Sírkertgondozó vagyok, kíméljetek! by Mary Ann) kezd kicsit sok lenni manapság a búskomor hullákból, már elnézést a nyers kifejezésmódért.
|
Következő 10 cikk | Előző 10 cikk |
|